Végre valahára volt egy olyan film, amire azt mondtam, hogy tetszett. Paul Haggis rendezte az Ütközések-et, amiért még anno hajlandó voltam felutazni a nagyfővárosba is. Azt azért nem mondom, hogy a közelébe ért annak a filmnek, de egy teljesen jó végigizgulós alkotást láttam. Az már csak másodlagos, hogy a hitelessége mennyire kérdőjelezhető meg.   

John Brennan (Russel Crowe) irodalomtanár feleségét főnöknője meggyilkolásának vádjával letartóztatják, és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik. Brennan nem tud belenyugodni az ítéletbe, hiszen szent meggyőződése, hogy Lara (Elizabeth Banks) teljes mértékben ártatlan. Mikor szembesül azzal a ténnyel, hogy nincs az a bíró vagy ügyvéd, aki segítene neki a továbbiakban jogi úton kihozni feleségét a dutyiból, komoly lépésre szánja magát. Tudatosul benne, hogy az egyetlen megoldás feleségét élve maga és a fia mellett látni, ha megszökteti. Lara sikertelen öngyilkossági kísérlete után belevág a lehetetlennek ígérkező küldetés megtervezésébe, még azzal a tudattal is, ha a terve nem sikerül, a fia szülők nélkül fog felnevelkedni……………

Mint ahogy a bevezetőmben is említettem, végre egy olyan sztori, ami a hihetetlenségei ellenére is hihetően érdekfeszítőre készítettek el az alkotók. Mert azt az egyet nem mondhatom el róla, hogy nem szegezte végig a tekintetünket a képernyő elé.  Azért lovagolok ezen a hihetetlenségen – persze tudom, hogy nem kéne -, mert ugye marha nehéz azt elhinni, hogy egy mezei ember, még ha megfelelően hatalmas IQ-val is rendelkezik, és nem Michael Scofieldnek hívják, sikeresen végre tudna hajtani egy ilyen hatalmas és kockázatos tervet. És ezzel akkor be is fejezném ezt a vonalat. DE. Ez a film abszolút jól adja el magát, hogy nem minden úgy történik, ahogy azt főszereplőnk a falitáblán eltervezte. És ezért válik az egész hihetőnek. (vagy továbbiakban sem)

Miután egy szökött rabtól megtudja, hogy mi fán terem a szöktetés, fogalma sincs, hogy kitől kéne hamis papírokat és fegyvert szerezni, nemhogy még a pisztolyt megtölteni, esetleg lőni vele. A csodálatos youtube adta lehetőségeket kihasználva filmet keres álkulcskészítésről, ami persze mindig tökéletesen működik, csak akkor nem, amikor kellene, és még sorolhatnám tovább azokat dolgokat, ami alapján látjuk, hogy a főszereplőnk ember, nem pedig szuperhős. Mindennek ára van, nemcsak a dollár ezrek fogynak, hanem a testi épsége is veszélybe kerül, ezért oda kell figyelnie, kivel tud sikeresen üzletelni. Az akcióhoz szükséges nyomokat egyre nehezebben tünteti el és ezekkel az árulkodó jelekkel a nyomozóknak is felkelti a gyanúját, a végére megkezdődik a versenyfutás az idővel. A szöktetés indulásakor válik igazán izgalmassá, akciódúsabbá a film, addig lassan adagolják a feszültséget. Szeretem a lassú filmeket, ezért engem ez egyáltalán nem zavart. A mondandóm végére azt kell, hogy írjam, bizony régen láttam ilyen remek módon összeszedett fokozatosan izgalmassá váló krimit.

A filmben a nekem nem tetsző dolgokért, ahogy haladtam előre, megbocsátottam, illetve csak megjegyeztem, hogy ezt meg ezt nem kellett volna már. Ilyen jelenet, mikor a drogbáró házában kitör a lövöldözés. Emberünk kicsit hamar megtanulta használni fegyverét, kicsit gyorsan tanult bele ebbe a szakmába. De ugyanakkor ennek a karakternek rengeteg jó tulajdonsága is volt, a mellékszereplőkkel való kapcsolatokat is remekül adták elő, a film nem követte azt a klisét sem, hogy az ügyeletes széplány összejön a főszereplőnkkel és nem mozdult el a megcsallak, nem csallak meg vonal felé.  

Megemlítem még, hogy ez egy feldolgozás, méghozzá a Pour Elle 2008-as francia filmnek remake változata, amit viszont nem láttam. Utána olvastam az eredetinek és azt írták róla, hogy ez a film kivételesen jobb lett, mint az eredeti, jobban kidolgozottabbá, feszesebbé, ”Hollywoodiasabbá” tették.

Russel Crowe (Szigorúan bizalmas, Egy csodálatos elme) szerintem egész jó volt az irodalomtanárból bűnözővé váló szerep megformálására. A Robin Hood után nekem kifejezetten tetszett, de az meg nem annyira mérvadó. Kicsit halványabb volt Elizabeth Banks (Zack és Miri pornót forgat, Pókember 1-2), de lehet, ezt csak azért mondom, mert nem szerepelt sokat a filmben. Nagy érzelmi hatást nem váltott ki belőlem. A mellékszereplők közül Liam Neelson (Schindler listája, Star Wars I), mint szökött fegyenc villantott vagy két percet, és Brian Dennehy (Rambo 1) is a nagyapa szerepében remekül működött. Végére megjegyezném, hogy láthatjuk a filmben a férfiszívek kedvencét, a mindenki Tizenhármasát Olivia Wilde-ot a Dr. House sorozatból.   

Paul Haggis (Ütközések) rendezője és forgatókönyvírója is egyben ennek a számomra teljesen élvezhető, bár kicsit hosszúra nyújtott filmnek. Tényleg lehetett volna még tovább vágni, és akkor még izgalmasabb lett volna, de én így is élveztem az elejétől a végig, még az unalmasabb perceken is simán átlendültem, lehet jó passzban kapott el a film vagy inkább a mostani csalódások után felüdülés volt látni valami mást. Illik még megdicsérni a filmnek a zenéjét és a fényképezését is!  Azért a Toyota Prius reklámból kicsit sok volt.

Elég sok kritikus lehúzta a filmet, és nemcsak a film hosszával kapcsolatban, persze mindenkinek joga van ehhez, de mivel én nem vagyok az, bátran merem ajánlani a krimi kedvelőknek jó sok kólával és kukoricával. Üljünk be rá, ne várjunk sokat és élvezzük.

75%

ver.2 

A bejegyzés trackback címe:

https://gonduzo.blog.hu/api/trackback/id/tr622690336

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.