Szerda esti mozinap alkalmából ismételten Hilary Swank-nak szavaztunk a srácokkal bizalmat. A legutolsó filmje (The Resident ) katasztrófa volt, és kétszer egymás után csak nem hibázik, annál azért jobb színésznő. A filmet amúgy már nagyon régen szerettem volna megnézni, de nagyon nehezen készült el hozzá a felírat. Aki lefordította annak itt küldök egy nagy köszönetet. A film címét bátorkodtam saját magam lefordítani, talán nem találok nagyon mellé.

Betty Anne Waters (Hilary Swank) egyszerű anyaként feláldozza egész életét és családját, hogy bebizonyítsa testvérének Kenny-nek (Sam Rockwell) ártatlanságát, aki 1983 óta  gyilkosság miatt életfogytig tartó börtönbüntetését tölti szülővárosában, Massachusettsben. Betty 18 évig tartó tanulása során befejezi a középiskolát és a jogi egyetemre is felveszik. Legjobb barátnőjével Abra Rice-al (Minnie Driver) közösen végsőkig küzdenek a múlt sötét dolgainak feltárásában és a bizonyítékok előkaparásában. A DNS teszt eredménye azonban döntő lehet…..

Úgy látszik szerencsés szériába futottam bele, mert már a második film egy hét alatt, ami megtörtént eseményt dolgoz fel és még tetszett is. Nem számít kivételesen ritkaságnak a film, de az biztos, hogy első helyen szerepel majd abban, hogy ennyire szoros családi köteléket, ilyen testvéri szeretetet, csak ritkán látunk magunk előtt. Ennyire meginoghatatlanul bízni az ártatlanságban tényleg csak mesékben fordul elő. A kitartás, hűség és önfeláldozás iskolapéldája a film.

A filmben megmutatják Betty és Kenny gyerekkorában történt csínytevéseit, miképpen csináltak hülyét a helyi zsarukból, egészen addig a pontig, míg nevelőszülőkhöz nem kerülnek, mivel anyjuk nem éppen az ideális szülő mintapéldánya volt. Kenny alapban rossz kisfiú volt és számtalanszor le is tartóztatták, de ez egyáltalán nem gátolja meg Bettyt abban a mágikus bizalomban, ami a két gyerek között kialakult. A gyilkosság után és az összehozott vádak alapján, mivel drága ügyvédekre nem tellett, Kennyt jogerősen letöltendőre ítélték. Börtönben öngyilkossági kísérlete után határozta el  húga, hogy megpróbálja a lehetetlent és beül diáknak az iskolapadba. A sulik befejezéséig tartó út roppant nehéz és hosszú volt számára, szinte senki nem bízott benne, még a saját gyerekei sem, akik inkább az apjukhoz költöztek, minthogy anyjuk törekvéseit biztassák. Az idő múlásával persze fejlődött a technika és a DNS tesztet, mint lehetséges bizonyítási eszközt is bevezették, ehhez azonban szükséges volt 18 évvel ezelőtti bizonyítékokra egy olyan városban ahol max. csak 10 évig őrzik meg az elítéltek anyagait. A film végét találja ki magának mindenki.

Hála az égnek sok bírósági jelenet nem volt, inkább a két testvér közötti viszonyt domborították ki főleg a börtönben történt látogatások alkalmával. Azok viszont egészen jól sikerült érzelmi robbanások. Nem működött volna a film, ha nincs meg a két színész között az a bizonyos ”kémia”. Tényleg elhitetik, hogy testvérek, olyan természetesen alakítanak. Másképpen nem tudom megfogalmazni. Valahogy nagyon jól érzékeltetették végig, hogy ne tudjad eldönteni, mi az igazság.  Bennem legalább is folyamatosan változott, hogy kinek higgyek. Érdekes kérdéseket tett fel a film az igazságszolgáltatással kapcsolatban, de rontaná a filmélményt, ha most ezeket feltenném. Szerintem mindenkinek amúgy is majd előjön.  

A történet nekem roppantul tetszett, szerintem igen jól lett filmre írva. Néha már elegem van a megtörtént események alapján készült történetekből, de ennél az esetnél igazán örülök, hogy láthattam, és hogy tudok róla. Persze felmerül az is bennem, hogy hány ilyen eset volt már a történelemben, amiről még nem is hallottunk. Számtalan. Talán azokról is készül majd egyszer egy hasonló film. Érdekességképpen megemlítem, hogy 1989 óta már több, mint 250 esetben használtak fel sikeresen DNS eredményeket már szabadságvesztésre ítélt embereknél.  

Ahogy fent is írtam a színészeken rettentő sok múlott. Sam Rockwell (Hold) istenien játssza el az ellenszenves testvér szerepét. Az biztos, hogy közömbösek nem maradunk iránta. Nem is értem, hogy miért nem jelölték még a srácot Oscarra, ebben a filmben is bebizonyította kivételes tehetségét.  Hilary Swank (Millió dolláros bébi) is kiváló. Nagyon jól hozza a kétségbeesett anyát, testvért. Neki való szerep volt, nem úgy, mint korábbi filmje. Minnie Driver (Good Will Hunting) játszotta a kedves aranyos barátnő szerepét, kiváló választás volt a szerepre. Melissa Leo (A harcos) a nem éppen szimpatikus rendőrnő szerepében igazán tenyérbe mászót alakított.  És majd elfelejtettem megemlíteni Juliette Lewist, aki mindent vitt, szinte ellopja a filmet. Sokkoló volt, ahogy kinézett és játszott. Szeretem őt.

Tony Goldwyn (többnyire sorozatokat rendezett) színészből lett rendező tudta, hogy miképpen szegezzen a képernyő elé. Szolid, de ugyanakkor mégis nagyon komoly szívbemarkoló filmet láthattunk egy férfiről, aki az igazságszolgáltatás csapdájába ”esett”. Talán volt egy két felesleges jelenet, amit hagyni kellett volna a fenébe, és akkor talán rövidebb és tömörebb lett volna. Azt, hogy nálunk mikor mutatják be kérdéses. Lehet, nem is érdekelne senkit. Amúgy megnéztem az igazi képet Betty Anne Watersről és Abra Riceról és végtelenül szimpatikusnak tűnnek.

Mindenkinek melegen ajánlom, aki szeretne egy igazán remek életrajzi drámát megnézni kiváló szereplőkkel.    

 80%

A bejegyzés trackback címe:

https://gonduzo.blog.hu/api/trackback/id/tr872828474

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.