duckit 2011.09.12. 23:26

Hesher (Hesher, 2010)

Metallica betűivel kirakott főcím, Natalie Portman és Joseph Gordon-Lewitt egy filmben, kell ennél több? Hát persze, hogy kell, de most elégedjünk meg ennyivel. Szintén félreértelmeztem a filmet a bemutatója alapján, (többször már nem írom le) nem gondoltam volna, hogy a vicces jelenetei ellenére ilyen komoly dráma lesz.

Hesher (Joseph Gordon Lewitt) egy magányos, világ ellen fellázadt hippi, aki szinte mindenkit és mindent utál a rockzenén kívül. Piál, cigizik, narkózik, gyújtogat és minden olyat tesz, ami ellenszenvet okoz bárki számára, aki egy kicsit is normálisan látja világunkat. Egy igazi „metálboy” az ókorból. Egészen addig a pillanatig hozza ezt a karaktert, amíg nem találkozik az édesanyját autóbalesetben elvesztő fiúval T.J-vel (Devin Brochu), akit egy incidenst követően egészen hazáig követ, majd csak úgy szépen beköltözik hozzájuk…….

Fent a bevezetőmben már említettem, hogy teljesen mást vártam. Ez a film is totál homály volt számomra és mást gondoltam róla megnézése előtt.  Igazán nehéz hova tenni. Viccesen fájdalmas feldolgozása az elhunyt szeretteink utáni élet beindításának, feldolgozásának.

Egy igazi amerikai töketlen családképet kapunk, akik nem mozdulnak a temetés után semerre, csak merengenek és bámulnak maguk elé, megállt náluk az idő. Néha mennek csak ki csoportterápiára közösen. Apa iszonyú depressziós, a fiú teljesen magányos, akinek csak egyetlen célja van, visszavásárolni az autókereskedésből roncs autójukat, és túlélni az autókereskedő fiának dühét, a nagymama meg azt sem tudja, mi történik. Összkép teljesen ideális ahhoz, hogy az ember kapásból kiugorjon az ablakon. Ebbe csöppen bele egészen váratlanul főszereplőnk Hesher (azért nem semmi, ahogy csak úgy simán beköltözik a családhoz), aki mintha mindig is velük lakott volna, olyan természetesen foglalja el a helyét a házban.

Hesher bármennyire is ellenszenves karakterű, nekem marha szimpatikus volt. Az, ahogyan felvilágosítja, ráébreszti az embereket dolgokra teljesen egyedi, igazi unikum. Nem semmi a nyers, szexuális, vulgáris, szentségtörő kifejezések tárháza, amiket ehhez az életfelfogáshoz használ, melyekkel felnyitja a szemeket.  Most ezt valaki elnézi, vagy nem. Az tuti, hogy nekem pont az ellenkezőjét váltotta ki. Különösen félelmetes a srác utolsó monológja az elvesztett heréjéről.

Bolti eladóként mellékszerepben feltűnik Natalie Portman is, aki egy kicsit sem lóg ki ebből a lúzer környezetből, azonban a filmben sok vizet nem zavar. Kellően idióta szemüvegével adja elő az ártatlan, de ugyanakkor a rosszra vágyó kislányt. Hihetetlen ez a kis hölgy, hogy mi minden szerepben feltűnik és hányfajta karaktert tud eljátszani akár minimál gázsiért is.

Szerintem, amit még érdemes megemlíteni az a Hesher és a nagymama Madeleine (Piper Laurie) viszonya egymáshoz. Szegény nagyi csak kóborol a világban és fel sem tűnik környezetében a változás. Érdekes és elég vicces mikor közösen vízipipáznak. Édesek együtt.

A szereplőkről annyit írnék, hogy mindenki jó. J.G. Lewitt (Eredet) állati ebben a hippi szerepben. Brillírozik írhatnám, ha szeretném ezt a szót használni. Tetoválásai viccesek, különösen a hátára varrt bemutató mutatóujj. Szerintem eltalálták erre a szerepre. Bunkó, de szerethető figura. Devin Brochu (Elah völgyében) is szerethető kisrác, az apja Rainn Wilson (Juno, Super) igazi letargikus balek, aki észre sem veszi, hogy más is lakik velük a házban, a nagymama Piper Laurie (Carrie) szintén kedves karakter. Natalie Portman (Feket hattyú) kevés szerepe ellenére emlékezetes marad ebben a szemüvegben. De megemlítem a negatív kissrácot játszó Brandan Hill-t is, aki szintén jól hozza a tenyérbe mászó bunkó szerepet.

Spencer Susser rendezőről korábban még sosem hallottam. Többnyire rövidfilmek elkészítésében jeleskedett. Ebben a filmjében azonban bebizonyította, hogy ha készít legközelebb filmet, érdemes lesz rá figyelni. (Azonban nem látok hozzá írva készülő művet) Meglehetősen hatásos és tanulságos drámát rakott elénk, aminek a felszíne mögött sokkal mélyebb gondolatok rejtőznek. Azt nem mondhatom, hogy a film 120%-on pörögne, mert néha kicsit vontatott, de azért nem lehet rajta aludni. Hihetetlen jó szöveg van benne végig, ami köszönhető a klassz forgatókönyvnek. Film zenéje marhajó, aki szereti a metálzenét, élvezni fogja ezt is.

A legnehezebb ezeket a filmeket ajánlani. Az, hogy ilyen neves szereplők játszanak benne még nem jelenti azt, hogy bárki is beülne rá a moziba, ha egyszer lenne tök véletlenül esély arra, hogy ezek a filmek is eljussanak hozzánk.  Szóval azoknak ajánlom szívesen, akik valami egyedire vágynak és nem zárkóznak el attól, hogy egy komoly témát lehet másképpen is megközelíteni.

70%

 

A bejegyzés trackback címe:

https://gonduzo.blog.hu/api/trackback/id/tr883222089

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.