Asszem ennél elborultabb horrorfilmet nemigen láttam mostanában. A világválság utolérte már a horrorfilmeket is?  Ezek a kínaiak filmkészítésben állatok, nem tudok mást mondani rájuk.

Cheng Lai – Sheung (Josie Ho) fiatal telefonos kisasszony beteg édesapjával és testvérével külvárosi panelrengetegben éldegél. Merész álmokat szövöget, egész életében egy tágas tengerpartra néző lakásról álmodozik, azonban álmai megvalósításához rengeteg pénzre van szüksége, hiszen nem olcsók a Hongkongi ingatlanok. Végigspórolt évei alatt inkább lemondott a szórakozásról, utazásokról csak azért, hogy álmait megvalósítsa. Mikor apja halála miatt kapott biztosítás összege elegendő lenne a kinézett és később lefoglalózott ”álom” lakás megvételére, a tulajdonos meggondolja magát és felemeli az árát……….

Azt hiszem ez szintén az a film, aminek a jeleneteit sokáig megőrizzük elménkben. Mikor megnéztem fogtam a fejem a film végén, hogy nem hiszem el, hogy ez lenne a sztorija! Ki a fenének jut ilyen az eszébe?? Igazából vicces az egész, hogy egy hétköznapi lakásvásárlási problémáról ultra brutál filmet forgatnak! Lehetne ez egy kisvárosi családi dráma is, ha nem sokkolódnánk már a kezdő jelenet után. A film egy éjszaka alatt játszódik, visszaemlékezésekkel telepakolva, amiből megtudjuk, hogy miért lett főhősnőnkből gyilkoló gép.

Láthatjuk, hol nőtt fel, hogyan vigyázott apjára, jelenlegi munkahelyi körülményeit, és azt is, miképpen használja ki szeretője. A jelen időben pedig percről – percre követhetjük céljai megvalósításához szükséges tetteit. Elég ritkán lát az ember ilyen megtervezett véres gyilkolást horrorfilmben. Ezek bármennyire is morbidak, hihetetlen ötletesek. A belezésektől kezdve a nemi szerv levágásáig minden előfordul, de abszolút nem gagyi módon, és ezt úgy mutatják be, hogy közben bármennyire is hülyén hangzik, de mosolygunk rajta. Hát ez elég aberrált dolog az biztos, de másképpen nem tudom leírni. Folyamatosan azt mondogattam magamban, hogy ezt nem hiszem el, ha nem látom. Megjegyzem, hogy jó nagy paraszt jelenet volt a terhes nővel kapcsolatban, ami azért elég gáz volt számomra.

Azonban ez a morbid ”humor” végig kíséri az egész filmet. A megcsalt asszonyok közötti telefonbeszélgetések, valamint a benarkózott fiatalok gruppenszex körüli gondolatai igen viccesre sikerültek. Persze azért van itt mondanivaló a társadalomról és egyéb gazdasági problémákról is, mint például, hogy egy 56 nm-s lakás 175 millió ft-ban kerül átszámolva, de nem hiszem, hogy az marad majd meg bennünk. Azt írták a film elejére, hogy megtörtént esetet dolgozott fel, bár kizártnak tartom, hogy ez így volt, max. az ötletet merítették a való életből.

Josie Ho színésznő ártatlan kinézetéből elég nehéz elképzelni, hogy ilyen ”serial killerré” válik, de végül is megbirkózott a feladattal. A ”Flashback” bejátszásokkal megpróbálják a tetteit megértetni velünk, szeretnék kihozni belőlünk sajnálatunkat iránta és ez vicces.  Azért nem tudom, hogy milyen lelkivilága lehetett ez után a film után, mikor hazament a forgatásról, de nem hiszem el, hogy jól aludt. 

Nem láttam még Ho-Cheung Pang filmet korábban, de most ez után nem vágyok rá egy ideig. Kicsit sok volt. Azt nem mondom, hogy nem tetszett a maga nemében, de a meredek részek miatt húzós megnézni. Ilyen kaszabolást összehozni nem semmi, de fel is lehet tenni a kérdést is, hogy mi értelme? Ahhoz képest, hogy 37 éves a rendező ez volt a hetedik filmje. Többnyire drámákat forgatott ugyanilyen sötét humorral vegyítve.

A végére jön a neheze, hogy kinek? Aki vérben tocsogós kaszabolást akar látni, ne hagyja ki, de tuti megáll az ereiben a vér, mikor egy-két jelenet után felszedi az állát a padlóról. Azért a nagy többségnek nem ajánlom.

 60%    

ver.1.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.