James Cameron Atyaúristen szárnyai alá tartozó művek különös figyelmet érdemelnek, bármilyen negatív kritika előzi is meg a filmet.  Nem hiszem, hogy a felhalmozódott Avatar dollármilliárdjait olyan alkotásokra költené, amiből a későbbiekben nem tudna hasznot húzni. Mondjuk, azért ebből a filmből nem nagyon tud.

Pápua Új-Guineában a föld egyik legcsodálatosabb és egyben a legnehezebben megközelíthető víz alatti barlangjában egy csapatnyi barlangász eddigi felderítetlen részek után kutat. Azonban egy trópusi vihar miatt a mélyben ragadnak. Amikor a felszínre vezető kijáratot elárasztja a víz, és külső segítségre nem számíthatnak, Frank Mcguire (Richard Roxburgh) csapata, aki hónapokig a barlang felfedezésének a vezetője volt, köztük fiával Joshal (Rhys Wakefiled) és az egész kutatást szponzoráló Carl Hurley-val (Ioan Gruffudd) alternatív menekülési útvonalat keresnek. Az eddigi felderítetlen ismeretlenen, víz alatti labirintuson keresztül próbálnak az elemekkel megküzdve feljutni a felszínre……

Na, így kell egy jól sikerült B kategóriás alkotást elkészíteni. Nem kell abszolút csodát várni és akkor részben teljesíti az elvárásokat. Mivel az ember és a természet küzdelmét már számtalan filmben láttuk és ez a film is ezekből a kliséhegyekből építkezik, igazából semmi újat nem nyújtva, mégis azt kell, hogy mondjam, az első fél óra felvezető unalom után egész izgalmas kalandban lesz részünk. Sajnos ez a teljesítmény elég szépen hullámzik és a vége előtt keményen leereszt, de ne zavarjon minket, mert ezt a filmet vagy szereted, vagy nem. 

Elméletileg igaz történet alapján készült a film, de miután megnézzük, szerintem csak azt kellett volna írni, hogy volt hasonló eset már a történelemben. Ez az állítás talán valóságosabb lenne. Mivel sok új ötletet nem tartalmazott a szokásos dolgokkal telerakták, úgy mint az apa – fiú közötti kapcsolat és a közöttük zajló drámai beszélgetések, kialakuló pánikbetegség, klausztrofóbia, versenyfutás az idővel, tapasztalt vezető, aki megmondja a tutit és nő, aki búvárruha nélkül is képes a fagypont körüli vízben úszni, és ugye kell egy szponzor is, aki meg csak saját magával törődik. Kiemelkedő párbeszédekre ne számítsunk, a dialógusokat nem sikerült valami fényesre megírni.

Viszont mindenért kárpótol a látvány. Gyakorlatilag itt lép be J.Cameron szerepe a filmben, mivel a saját maga által fejlesztett 3D kamerát lízingelték az operatőr bácsik, aminek a hatását azért otthon a nappaliban nem nagyon éreztem, de még így is nagyon szép felvételek voltak. Gyönyörű hatalmas terek, víz alatti felvételek, igazi barlanghangulat. Kedvet továbbra sem csinált, hogy lemerészkedjek a mélybe, de külsősként egész jó volt nézni. A filmet ”R” kategóriába sorolták, tehát nem spóroltak a vérrel és egyéb gusztustalan jelenettel. Nem egy női barlangi búvár propaganda film, az biztos. Mondjuk az elhunyt emberek iránt sok sajnálatot nem ébresztettek bennem, mert annyira közel nem hozták a szereplőket. Azért voltak merész halálesetek, és ha ez tényleg így volt – amit nehéz elhinnem – akkor viszont részvétem. Nem bántom a filmet, mert egynek teljesen jól elment és végül is lekötött, ami számomra a lényeg. Este kell nézni, mert szinte végig sötét jelenetek vannak benne.

Richard Roxburgh (Mission Impossible 2, Moulin Rouge!) elég kemény karaktert  játszhatott el, ezért vele talán jobban szimpatizáltam, mint a többiekkel. Nagyon tetszett a stílusa. A fiát játszó Rhys Wakefiled-től (The black Ballon) viszont kirázott a hideg az egyik jeleneténél, számomra annyira gyengécskének tűnt. Ioan Gruffudd (Fantasztikus négyes, Artúr király) szintén halovány teljesítményt nyújtott, de mint említettem ezt a filmet nem a szereplőknek találták ki. 

Alister Grierson rendezőről sok mindent nem tudok mondani, ez volt a második nagyjátékfilmje, amit tisztességes módon levezényelt. Tényleg egy estés szórakozásnak elmegy, ha a hibáit nem nagyon vesszük elő.  Az operatőri munka az egyik legjobb a filmben, de ezt már fent is dicsértem. Kifejezetten IMAX mozira is készítettek változatot, ami azért nem lehet semmi. Biztos jócskán emel a hangulaton és talán egyszer hozzánk is eljut. (haha) Szerintem alapból az Avatar 2re készülnek rá ezzel a filmmel, mivel annak a nagy része, ahogy olvastam a tenger alatt fog játszódni és ez olyan technikai prezentáció lehet. Nekem a vágásokkal bajom volt az elején, mintha kicsit többet vágtak volna bele a filmbe és valahogy nem állt össze a kép, csak úgy ugráltak a jelenetek. Ez a végére mondjuk megszűnt. Sajnos a filmnek a zenéje sem telitalálat.

Merem ajánlani azoknak akik, szeretnének akció - kalandfilmbe csöppenni és izgulni a szereplőkért. Barlangászok lehet, mosolyognak rajta, hogy milyen hülye jelenetek vannak benne, de esélyt mindenképpen kell neki adni. Nem volt ez olyan rossz.

65%

ver.1.

Sikerült megint beletrafálnom egy olyan spanyol filmbe, amit egyáltalán nem bántam volna meg, ha kimarad az életemből. A csábítás viszont nagyúr, különösen, ha film főszereplője két meztelen hölgy. Sejtettem, hogy egy hotelszobában két szereplővel nagyon nehéz érdekes filmet készíteni, de azt nem gondoltam volna, hogy ennyire. A film első 8 percét feltették az internetre és a spanyol történelemben minden rekordot megdöntött a video megnézése, mivel 24 óra alatt közel 620 ezren látták.       

Alba és Natasha átmulatott éjszaka után egymás karjaiban találják magukat egy hotelszobában. Rövid ismerkedés után a spanyol és az orosz kisasszony olyan fizikai és érzelmi kalandokon mennek keresztül az éjszaka folyamán, hogy ők maguk sem hiszik el, hogy megtörténik velük………..

Hát még én, hogy végignéztem.  Ez az a film ahol a ”kosztümösöknek” nem nagyon kellett iparkodniuk a ruhák megtervezésében, mert az első öt perctől eltekintve szinte végig anyaszült meztelenül brillíroznak előttünk. Meg kell mondanom, tényleg kellemes látványt nyújtottak még az elején a hölgyek, de mint egy jó szexfilm estében, ezt is hamar meglehet unni. Mondjuk legalább a ”felnőtt” filmekben nem próbálnak meg összehozni ennyi marhaságot, mint amit itt összehordtak, és akkor még magamat nem tekintem egy érzéketlen hülyének, hogy ezt mondom.

Szuper komoly dolgokról próbálnak igen magasröptű eszmecseréket folytatni és ezáltal minket bosszantani. Két nő elmondja egymásnak az életét, folyamatosan nyerik el egymás bizalmát és nyílnak meg egymás előtt, aminek a következménye az lesz, hogy szerelmesek lesznek egymásba! Ezt nagyon nehéz volt kitalálni, azért bátorkodtam leírni. Ez a filmben következőképpen történik: Hol az egyik füllent kicsit, hol a másik, aztán kiderül, hogy mégsem igaz, ezért kibékülnek és simogatják egymást. Majd kezdődik elölről egy másik sztorival kis szoft -pornóval vegyítve, utána megint beszélgetés, sírás, ismét egy kis szex, de most a zuhany alatt, megint beszélgetés kis laptop nézegetéssel, hogy ki hol lakik és megint egy kis nyalifali. Reggeledik, reggelizés, sírás, kádban szex, vége…..ááá.  

Egy film sem működhet férfi nélkül ezért megjelenik a rettentő szimpatikus szobapincér, természetesen szívesen felajánlkozik édes hármasra, amit a lányok visszautasítanak, mert időközben ők már olyan szerelmesek lesznek egymásba, mint én voltam 15 évesen Brooke Shiledsbe! Ámor nyila mindenhol betalál!! És ez meg nem vicc! Na, ez egy film. Lehet, nem lenne semmi bajom ezzel a bugyuta történettel, ha nem vennék ennyire komolyan és nem nyögnének ki magukból ennyi kliséhalmot. Halálra idegesített az is, ahogy a szoba oldalaira, mennyezetére festett képekből próbáltak szimbolikus jelentésű dolgokat összehozni.

Pedig tényleg szépen a lányok és a szerelmeskedések egész ”látványosra” sikerültek, de úgy gondolom lehettek volna az operatőrök kicsit merészebbek is. Ha már a nem mutattak többet a testükből legalább láttunk volna valamit Rómából. És még valami, ami mellett nem mehetek el szó nélkül. Az a zene. Az OST-nél azt éreztem, hogy bizonyos jelenetnél abszolút nem illik oda. Soha többé nem akarom hallani a ”Loving Strangers” című számot, ha nem játszották volna le 5xr egymás után, talán nem utáltam volna ennyire meg.       

Elena Anaya (A szex és Lucia, Van Helsing) és Nathasha Yarovenko is pont olyan volt, mint maga film. Nagyon rossz. Különösen az orosz színésznő játéka volt kiemelkedően rossz, de még a röpke pincér szerepen feltűnő Max (Enrico Lo Verso) is nagyon gáz volt.

Julio Medem (A szex és Lucia) spanyol rendező úr szerintem vágyai kielégítése érdekében saját magának forgatta le ez a filmet és nem másnak. Minden vágya az lehetett, hogy alkosson egy pornófilmet és csak később jött rá, hogy legyen ebből egy könnyebben emészthető változat. Vagy valami ilyesmi. Olvastam néhány megjegyzést, hogy egyesek szerint ez a film volt az életük egyik legcsodálatosabb filmélménye, hogy ez egy igazi remekmű. Igazán jó nekik. Feljebb említettem a szex jelentekkel kapcsolatban, hogy lehetett volna merészebb, bátrabb az operatőr, mert ha már annyira nem érdekel a mondanivaló és felétől a hölgyek meztelen teste sem, legalább ezzel csábítsanak a képernyő elé. A Microsoft, hogy a fenében szponzorálhatta ezt a filmet? A logo a végén szintén gáz! Aki végigér a filmen tudja miről beszélek. Igazából olyan film lenne ez, mint a Mielőtt felkel/lemegy a nap, csak jóval gyengébb kivitelben.

Elég behatárolt közönségnek tudom ajánlani. Többnyire leszbikus pároknak, ők biztos megtalálják a szépséget a filmben. Akik csak meztelen lányokat akarnak nézni, arra meg  inkább ott vannak azok a bizonyos felnőtt csatornák.

40%

ver.1.